Üdvözöljük az Alföldi Tésztaipari Kft. honlapján.

Cégünk fő tevékenységi köre különféle száraztészták gyártása és forgalmazása.
Folyamatos fejlesztés révén a 30 éves gyártói tapasztalatok figyelembevételével ma már partnereink növekvő minőségi és mennyiségi igényeit maradéktalanul ki tudjuk elégíteni és bővülő termékskálával állunk megrendelőink rendelkezésére.
Üzemünk mind külsőleg, mind belső kialakításában Euro-konform. A gyártott tésztaféleségek minőségét a HACCP, egy nemzetközileg elfogadott minőségbiztosítási rendszer szavatolja. Üzemünkben a kor követelményeinek megfelelő, az Európai Unióban is elfogadott technológiával készítjük termékeinket. A vákuumos gyártó gépsor, számítógép által irányított végszárítók, automata csomagológépek, a kiváló minőségű Magyar alapanyagok (friss tyúktojás, TL-50/2-es tésztaipari búzaliszt), valamint szakembergárdánk garantálja az első osztályú minőséget. Technológiánk során nagy szerepet kap a kézimunka , így a modern technológia és a kézi gyártás ötvözésével  tudunk viszonylag nagy kapacitással házias jellegű termékeket előállítani.
Termékkörünk a hagyományos, hazánkban elterjedt és népszerű tésztaféleségek. Ezek ízvilága a régen háziasszonyok által, saját kézzel készített tésztákhoz hasonló. Napi 8-10 tonnás kapacitással több, mint 27-féle formátumban 8 és 4 tojásos száraztésztát gyártunk 250-500 grammos illetve 10kg-os ömlesztett kiszerelésben. A kiváló minőségű tojásos tészták mellett, alacsony árfekvésű, koleszterinszegény tojás nélküli, valamint teljes kiőrlésű tésztákat is gyártunk, az egészségesebb táplálkozás iránt érdeklődőknek.
Széles termékválasztékunkkal, egyedi igények maximális kielégítésével, folyamatosan kiváló minőséggel elismerést szereztünk a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt.

Szívesen látjuk üzemünkben Önt vagy késviselőjét, és bízunk benne, hogy a jövőben üzleti partnereink körében üdvözölhetjük.

Száraztészta eredete

A tésztakészítés és fogyasztás európai történetét ismerve bizonyos, hogy a tésztakészítmények előállítása a 17. században, Olaszországban kezdődött. Az olasz félszigeten ugyanis már nagyon régen termesztették a tésztakészítéshez kimondottan alkalmas kemény (durum) búzát, továbbá a tengerparti párás, meleg levegő a tésztakészítmények szabadlevegőn folytatott tökéletes szárítását tette lehetővé. Innen terjedt el először Franciaországban, majd a kontinens többi részében.


Mi a száraztészta?

A száraztészta gabonafélék őrleményeiből, vízzel, tojással, vagy anélkül, esetleg egyéb anyagok felhasználásával, keveréssel, gyúrással, formázással és szárítással előállított készítmény, amelyek különböző formában, főzésre készen kerülnek forgalomba. Jellegzetes, hogy általában a hosszan eltartható élelmiszerek körébe tartoznak.


A száraztészta Magyarországon

Az un. száraztészta félék a magyar lakosság hagyományos étrendjében mindig kiemelkedő helyet foglaltak el, és ez a tény - az újabban gyorsan változó, az új ételeket rövid időn belül befogadó étkezési kultúránk alapján - érvényes a jelen időre is.
A táplálkozás-élettani kutatások legújabb eredményei eloszlatták azt a tévhitet, hogy a nagy szénhidrát-tartalmú tésztafélék az un. "hizlaló" ételek közé tartoznak; sőt: éppen a keményítő vegyület formájában jelenlévő szénhidrátok jelentenek táplálkozás-biológiai előnyöket.
A tésztafélék fogyasztásával kapcsolatos szokásokat taglalva elmondható, hogy régen (az 1700-as évek kezdetén, valószínűleg török hatásra) a tarhonyaféléket használták a legszélesebb körben, az ezt követő időkben a gyúrt és metélt (valamint egyéb formára vágott), főtt tésztafélék váltak népszerűvé, a falusi ünnepek és vendéglátások fő készítménye pedig a levesbetétként ismertté vált csigatészta volt.
A tésztagyártás gépesítése már korán lehetővé tette az igazi olasz tésztakészítmények: a makaróni-félék előállítását. További, ugyancsak olasz tésztafélék (amelyek formájukat tekintve szinte végtelen változatosságot mutatnak) az elmúlt évtizedekben váltak ismertté és közkedveltté a magyar fogyasztók között.
A száraztészta készítmények - végtelen nagyszámú megjelenési alakjuk, a legkülönbözőbb alapanyagokat felhasználó tészta-összetételi receptek mellett - nagyon fontos szerepet töltenek be a hazai étrendben.


A legrégebbi magyar száraztészta: a tarhonya

A néprajzi kutatások szerint a hosszú múltra visszatekintő hazai tésztafogyasztás jellege és mértéke korábban a következő tényezőkön alapult: a magyar pásztorokat, a halászokat, az aratókat, a kubikusokat - és még több foglalkozási ágat sorolhatnánk - munkájuk az év nagy részében a pusztára, a szántóföldekre, a vizek mellé, más településekre, tehát otthonuktól távolra "vezette". Lakóhelyüktől távol, ott helyben leggyakrabban bográcsban főzve készítették ételeiket.
A csak vázlatosan felsorolt, nehéz fizikai munkát végző, falun élő emberek jellegzetes ételei - éppen az állatok közelsége és így a hús elérhetősége révén - a következők voltak: gulyás, pörkölt (birka és sertés húst használva), halászlé, halpaprikás. Ezeket az un. "szaftos" (bő lével főzött) és zsíros ételeket tésztafélék használatával készítették. A tésztafélék ételt sűrítő, a zsírtartalmat "elfedő" és ugyanakkor éhséget űző, sokáig laktató hatása előnyös volt a pusztai ember számára.
A húsnélküli, leveses étel is az Alföldi ember kedvelt fogása volt, ehhez a száraztésztafélékét paprikás zsíron megpirítva, vízzel felengedve, krumplival együtt főzték meg.
A tarhonyát kásaként megfőzve is fogyasztották, paprikás zsírral, vagy túróval elkészítve, más esetekben tejben főzve, édesítve. A tésztaféléket az otthon maradó asszonyok készítették; és mindezt olyan időszakban, amikor viszonylag sok tyúktojás állt rendelkezésre, tehát tavasz végén és a nyári időszakban. Számos utalás szerint a száraztészta készítés éppen a tyúktojás egyik legjobb, a gyakorlatban jól bevált "konzerválási" módszere volt. A sok tojással készült tésztát a tavaszi és nyári időszakban szellős helyen, levegőn szárították, teljes száradás után ezt vászonzacskókba rakva hűvös kamrában tárolták. Évente néhány alkalommal nagyobb mennyiségben gyúrták és szárították. A jól kiszáradt száraztarhonya akár 1 éven át is eltartható volt.
A szükséges tésztaadagokat a távollévő, munkájukat végző családtagok magukkal vitték, tehát étkezésük egyik fő alapanyaga készen állt számukra. A tésztafélék készítéséhez adottak voltak a legfontosabbak: jó minőségű búzaliszt, friss tojás és jó minőségű víz.
A magyar szokások szerinti száraztésztafélék között tehát legrégebbinek a tarhonyát tartják. Ezt úgy készítették, hogy 1 kg búzalisztre számítva 4 - 6 tojást és a szükséges mennyiségű vizet összegyúrták, és a viszonylag kemény tésztát speciális rostán, szitaszöveten átnyomkodták, "átmorzsolták". A tarhonya apró száraztésztaforma, kissé egyenetlen méretű, kétféle változatban: kásaszerű és nagyobb szemcsés formában készült.
A száraztészta-készítmények táplálóértéke, táplálkozás-élettani szerepe, diétával kapcsolatos kérdések. A jó minőségű tésztakészítmények tápláló és könnyen emészthető élelmiszerek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőinek és evvel összhangban a hazai táplálkozástudósok ajánlásai a következők:
A kiegyensúlyozott táplálkozásban a szénhidrátok szolgáltatják a felvett energia több mint felét-kétharmadát. Célszerűen a táplálékkal bevitt szénhidrátok legalább 90%-a poliszacharid (keményítő) legyen. A növényi keményítők nemcsak a legfontosabb energiaforrások, hanem kedvező élettani hatással is rendelkeznek. A búzalisztnek, és ezen keresztül a szokványos száraztészta készítményeknek is nagy a keményítőtartalma. A keményítő képes nagytömegű vizet felvenni és így a felvett táplálék térfogatát növelni. Fokozzák a telítettség, a jóllakottság érzetét, ezáltal csökkentik további táplálék felvételét, elősegítik a normál testtömeg megtartását vagy elérését. Mivel a keményítők lebontása időigényes, ezért a belőlük lassan felszabaduló glükóz kevésbé terheli a vércukorszintet.
A szénhidrátok vércukorszintemelő hatása (ezt a glükémiás index = GI útján jellemzik) a főtt tésztakészítmények esetében kisebb, mint az ugyanazon típusú lisztből készült kenyérféléknél. A gabonafélék keményítőjének az inzulin termelését kímélő hatása nemcsak a cukorbetegek diétájában játszik szerepet, hanem e betegség, sőt az elhízás megelőzésében is.
Ismeretes, hogy a száraztészta készítmények egy része a szokásoshoz képest nagyobb tojástartalommal készül - éppen a "gazdagabb tápértékű", táplálóbb tésztatermék kínálat érdekében. (Ezt az 1 kg tészta előállításhoz felhasznált tyúktojások számával fejezik ki, feltételezve, hogy egy tojás minimálisan 45 g tömegű héj nélküli tyúktojásnak felel meg.) A nagyobb tojástartalmú száraztészta termékek koleszterintartalma természetszerűleg nagyobb. Éppen ebből következik, hogy a csökkentett koleszterintartalmú étrendet javasló szakemberek nem pártolják a 8, 10 tojásos tésztakészítmények fogyasztását.
A tésztakészítmények fő alapanyagát a közönséges búza (Triticum aestivum) és a durum búza (Triticum durum) őrleményei, illetve a két megnevezett búzafaj őrleményeinek keverékei adják. A folyamatos tésztaipari gyártmányfejlesztés keretében az említetteken túl más gabonanövények és egyéb szemes növények őrleményét, gabonafélékből előállított keményítőt stb. is felhasználnak száraztészta készítésre. Hangsúlyozottan fontos a meghatározott betegségeket kivédő, diétás célú száraztészta készítmények gyártása. Ezek között nagy jelentőségű a glutén-mentes tészta a coeliákiás betegek számára (a glutén-mentes étrend nem tartalmazhat búza, durum búza, tönkölybúza, árpa, zab és rozs őrlése során előállított bármely terméket). A tojásmentes tészta a koleszterin-mentes étrend fő eleme. A fenilketonuriás, vagy a krónikus vesebetegségben szenvedők számára gluténmentes, és ezen túlmenően kis fehérjetartalmú: burgonya- és kukoricakeményítőből, valamint rizslisztből készített speciális tésztakészítmények fogyasztását javasolják a szakorvosok.
Készítenek glutén- és koleszterin-mentes száraztésztát, ennek összetevői: kukoricaliszt, burgonyapehely, kukoricakeményítő.


A száraztészta készítmények csoportosítása

Száraztészta:

tojást nem tartalmazó, az un. közönséges (Triticum aestivum) búza őrleményéből, vagy a durum búza (Triticum durum) és a közönséges búza (Triticum aestivum) megfelelő őrleményeinek keverékéből készülő, általában gépi úton előállított termék.


Tojásos száraztészta:

Teljes tyúktojást vagy annak megfelelő fürjtojást, vagy tojásterméket tartalmazó száraztészta, amelynek alapanyaga a közönséges búza tésztagyártásra alkalmas lisztje. A tojásra a minimum 45 g héjnélküli friss tyúktojás, vagy annak tömegével azonos friss fürjtojás, vagy azzal egyenértékű tojástermék a követelmény. A tészta megnevezésében szerepel, hogy hány tojással készült termékről van szó. Az adott tojás darabszám minden esetben 1 kg száraztésztára vonatkozik.


Durum száraztészta:

kizárólag Triticum durum búza őrleményéből ivóvíz felhasználásával készült termék.


Házi jellegű száraztészta:

közönséges búza (Triticum aestivum) tésztakészítésre gyártott őrleményéből kiindulva legalább 6 tyúktojást (héj nélkül darabonként legalább 45 g tömegű), vagy annak megfelelő fürjtojást, vagy egyenértékű tojásterméket kell 1 kg késztermék előállításához felhasználni.


Egyéb száraztészta:

tojással, vagy tojás nélkül készített, a búzaőrleményen kívül vagy helyett egyéb gabona őrleményt (például tönkölybúzából kiindulva), gabonából készült terméket (például keményítő), ízesítő vagy dúsító anyagokat, az alapanyag egy részét kiváltó egyéb őrleményt (például szárított hüvelyesekből előállított "lisztek", egyéb növényi szemtermés, mint például hajdina lisztje), egyéb adalékanyagokat (például emulgeátorok) tartalmazó termék. Ide tartoznak a különleges táplálkozási igényt kielégítő száraztészták is.
Ez az a termékcsoport, amely a felhasználható anyagok és az előállítható késztermékek tekintetében a legnagyobb változatosságot mutatja.
A száraztészta készítményekhez felhasználható anyagok
• Gabona őrlemények,
• Tojás,
• Víz (ivóvíz minőségű, bakteriológiailag kifogástalan minőségű),
• Egyéb felhasználható anyagok: ízesítő-és dúsító anyagok, amelyek a termék tápértékét, élvezeti értékét, külső megjelenését javítják,
• Adalékanyagok: a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak megfelelő anyagok (például az emulgeátorok), valamint a különleges táplálkozási igények kielégítését lehetővé tevő élelmi célú alapanyagok.
A száraztészta készítésének lépései
• A nyersanyagok előkészítése
• A tészta keverése
• A tészta tömörítése,
• A tészta alakítása,
• A tészta szárítása,
• A készárú csomagolása, kiszállítása.
Az előállításai folyamat szerint kétféle száraztésztáról beszélhetünk, ezek:

Gépi száraztészta:
amelynek előállítása során a gyúrás, nyújtás, préselés (vagy egyéb formázás) teljes mértékben gépi berendezések használatával történik és a szárítás is mesterséges körülményeket (szabályozott kamrás alagút, vagy automatizált szárítás) igénylő módon zajlik le.

Kézi száraztészta:
a csak kézi műveletekkel, 1 kg késztermékre vonatkoztatva legalább 6 tojás felhasználásával és szobahőmérsékleten természetes szárítással készült száraztészta.


A száraztészta készítmények csoportosítása alak szerint

Szálastészta:
(100 mm-nél hosszabb tészták, például csőtészta, cérnametélt, spagetti, hosszúmetélt, fodros tészta stb.),
Aprótészta:
100 mm-nél rövidebb tészták (például gyufametélt, csusza, kagyló, csiga, tarhonya stb.). Ezen belül üreges tészta elnevezést kaptak a következők: kagyló, csiga, szarvacska tészta.


További csoportosítási szempontok:

• Vágott termékek: vágott csőtészta,
• Csavart termékek: szálas metélt,
• Fészektermék: cérnametélt,
• Kiszúrt termék: levestészta, valamint további alakítású (hajlított, szalagformájúra csípett stb.) tészta
• Töltött termék: ravioli, torellini.
• Hússal töltött tésztakészítmények: ravioli, tortellini
A gépileg gyártott készítmények gyártása során a tölteléket kis halmokban két tésztalap közé helyezik, vagy a tésztalapba göngyölik. A töltelék kis zsírtartalmú, darált, fűszerezett és előzetesen szárított hús.
A tésztalap készítése megegyezik az aprótészta gyártásánál használatos eljárással, a tésztát külön gépen töltik és alakítják.
A ravioli készítésekor a tésztalap széleit - amely közé hústölteléket adagoltak - egymáshoz sajtolják, így a hústöltelék nem főhet ki a tésztából.
A tortellini készítménynél a hústölteléket a téglalap alakúra darabolt tésztalapra adagolják, és a tésztát gépi úton "göngyölik". A tésztalap hosszirányú egymáshoz nyomásával és a kis tésztahenger két végén lezárva a gép a töltött tésztaformát kör alakúra hajlítja, a két vég kismértékű átfedésével.
A hússal töltött tésztaféléket először rövid időn át 100 °C-os vízgőzzel kezelik. Ezután néhány perc időtartamú 60 °C-os, szárazlevegős előszárítást, majd 30-35 órán át tartó kíméletes, kis hőmérsékletű végszárítást, végezetül 24 órán át tartó légstabilizálást folytatnak. A hússal töltött késztermék víztartalma átlagosan 6-18 %, eltarthatósági ideje a többi száraztészta készítményhez képest rövid (legfeljebb 2-3 hónap), ezért ezeket a kedvelt tésztaféléket ma már többnyire mélyhűtött formában forgalmazzák.
A száraztészta készítmények jelölése, táplálkozás-élettani és felhasználási információk, csomagolás
A búzalisztből előállított tésztakészítmények jelölése útján egyértelműen kell jelezni a tészta jellegét, összetételét. A kézi gyártású tészták esetében fel kell tüntetni az előállítás módját, ebben az esetben a "kézi" szónak, továbbá az 1 kg tésztában lévő tojások számának is szerepelnie kell.
Ha a tészta a felhasznált alapanyagok révén speciális diéta megvalósítására alkalmas, ezt a csomagolóanyagon a tésztakészítmény összetételének részletezése útján ugyancsak egyértelműen jelezni szükséges.
A csomagolóanyagnak lehetővé kell tenni azt, hogy a tészta formája, külleme jól látható legyen. A csomagolóanyag színe nem okozhat olyan érzékszervi benyomást, amely azt sejtetné, hogy a tészta sárgább színű, kedvezőbb megjelenésű.


A tésztafogyasztás új perspektívái

A száraztészta alapú készítmények fogyasztása hazánkban egyértelműen növekszik, a családi étkezések széleskörű példái, a gyors-éttermek választéka, a hagyományos vendéglátóhelyek étlap kínálatai egyaránt ezt igazolják.
Új tendencia, hogy a főtt tésztafélék ízesítő, dúsító anyagai rendkívüli dinamikusan változnak, a hagyományos (diós, mákos, túros, káposztás, burgonyás stb.) tésztákat a mártásokkal, friss zöldségekkel, konzervált hüvelyesekkel, hal-félékkel stb. főzve, főzés után sütött stb. módon készített étkek váltják fel.
A tésztaételek gyorsan, rendkívül változatosan készíthetők. Egyik fontos láncszemét jelenthetik az otthoni, együttes étkezések révén erősödő családi összetartozásnak.
A tésztakészítmények széles perspektívát kínálnak a nemzetközi étkezési szokások hazai megismeréséhez, elterjedéséhez is.


Forrás: www.fvf.hu

 

 

Partnereink:



alsologo